A bejegyzés dátuma: 2011.09.09.
Az időpont ma, azaz 2011. szeptember 9., délután 2 óra. Gondoltam leviszem Zoét sétálni, miután megküzdöttünk a napi betevőért és sikeresen elfogyasztottuk az ebédet.
Nos mi a kilencedik emeleten lakunk, ami több szempontból is sok előnnyel jár, de egy valamiben mégis igencsak hátrányos, ez pedig az időjárás. Ugyanis általában abba a hibába szoktam esni, hogy túlöltöztetem a kiscsajt (kivéve persze a 40 fokos kánikulát). Ebben a mostani időjárásban amúgy sem egyszerű megfelelően öltöztetni a gyerkőcöt. Ezért kiálltam az erkélyre és intenzíven figyeltem a járókelőket, ki milyen öltözéket öltött magára. Mindenkin pulóver, farmer .... na jól van akkor ezek szerint lent sincs jobb idő, mint idefenn hiába erőlködik a nap. Nagy buzgalommal kezdtem el felöltöztetni gyermekemet: farmer, egy vékony hosszú ujjú body, egy meglehetősen vastag pulcsi, zokni, tutyi! Persze azért rendelkezem már némi rutinnal és tudom, hogy nem mindig igaz, amit odalenn látok :) Így tettem Zoénak egy vékonyabb pulcsit is a táskába, valamint egy vékonyabb és egy vastagabb sapkát, hátha szükség lesz rá. így felpakolva nekiindultunk a piacozással egybekötött sétának. Mikor leértünk és kiléptünk a szabad levegőre, tudatosult bennem, hogy sikerült Zoét megint túlöltöztetni. Ugyan fújdogált a szél, de meglehetősen meleg volt. Na akkor jött az első menet: vastag pulcsi le, vékony pulcsi fel .... aztán indulás .... kb 2 méter múlva kiértünk a fa árnyékából és az a kis szél is elcsendesült, ami addig fújt. Gyakorlatilag meg lehetett dögleni olyan meleg lett hirtelen. Jött a második menet: vékony pulcsi is le, marad a body, ja és a tutyitól is megszabadultunk! Célba vettük a piacot. Úgy nagyjából 5 métert tehettünk meg, amikor egy meglehetősen barátságtalan felhő, ami ráadásul igen nagynak és sötétnek is bizonyult, eltakarta a napot. Ezzel párhuzamosan még a szél is feltámadt. Az igazság az, hogy még én is elkezdtem fázni, nemhogy a porontyom ... Tehát jött a harmadik menet: vékony pulcsi fel, bízva abban, hogy a szél hamarosan eláll, ami szerencsére meg is történt. Anya eddigre már nem fázott ... az állandó öltözködés és a küzdelem a leányzóval mire újra rávarázsoltam a pulóvert, kellően megizzasztott. Beszáguldottunk a piacra,megvettünk mindent, többet is mint, amit terveztünk :) Ez általában így szokott történni nálunk: elindulunk egy kiló almáért és alig bírom hazatolni a babakocsit .... na mindegy. A sikeres piaci körút után, ahol kivételesen egy nénike sem akart minket kizavarni, megcéloztuk a játszóteret. Hát Zoé majd kiugrott a babakocsiból, amikor meglátta a hintát. A lelkesedés viszont nem tartott sokáig, kb 15 perc hintázás után Zoé menni akart. Ezért továbbálltunk, az egyik közeli park szökőkútja volt az új célpont. Letelepedtünk egy padra és néztük a szökőkutat és a galambokat. Ahogy ott ücsörögtünk, egyszer csak nagyon hideg lett, mindenki kapkodta fel magára a keze ügyében lévő ruhadarabokat. Felnéztem az égre, és nagyon kezdett feketedni a felhő, mi még a piacos körutunkkor telepedett a napocska elé. És ekkor jött az újabb menet az öltözésben: vékony pulcsi le, vastag pulcsi fel. Ezt a menetet viszont Zoé már nagyon nem díjazta és igen hangosan nyilvánította ki nemtetszését! Még üldögéltünk egy pár percet a padon, aztán jobbnak láttam elindulni hazafelé, mielőtt abból a fekete izéből bármi is közénk kívánkozna! Zoé a hazafele úton szépen be is aludt. Így úgy ahogy volt farmerestől, vastag pulcsistól tettem be a kiságyába. Szépen kinyitottam az ablakát, hogy ne süljön meg és tudjon aludni. Nemrég ébredt és mondanom sem kell, hogy igencsak meg volt sértődve, amiért ismét átöltöztettem a farmerből és a vastag pulcsiból valami kényelmesebbe!
Hát ez volt a mai napi kálváriánk az öltözködéssel!
Utolsó kommentek