A bejegyzés dátuma: 2011.05.24.
Szokták mondani, hogy mindenkinek a maga problémája, gondja a legnagyobb. Ami persze adott esetben igaz is, hiszen neked kell azzal a problémával megküzdeni, te élsz vele együtt ... és persze az is igaz, hogy sokkal nehezebb a mások problémáit megérteni, hiszen te nem éled át ...
Mindig mikor a kis Levi naplóját olvasom, rájövök, hogy nekem nincsenek is igazán gondjaim a kislányommal. Hiszen én minden gond nélkül megszültem, az első perctől a kezemben tarthattam, velem lehetett a nap minden percében, ha akartam; hazahozhattam két nap után és minden nap gyönyörködhetek benne. Néha persze nyűgös, hisztis :), sír és vigasztalhatatlan, nem eszik és/vagy nem iszik, és néha azt hiszem, hogy falnak megyek a fáradtságtól és már nem bírom tovább, mert a lakás szalad, a vasalnivaló kifolyik a szekrényből, a hűtő üres, de főzni kéne, sokszor arra nincs időm, hogy rendbe szedjem magam (szőrös láb - Kiszel Tünde szemöldök - csatakos haj ... stb stb stb) ... de mégis ... az én lányom egészséges, mosolygós, rohamosan fejlődik, minden nap újra és újra rájövök, hogy nem adnám semmi pénzért és hogy milyen szerencsés vagyok!!!
Kitartás kicsi Levi, drukkolunk Neked!!!
Utolsó kommentek