Nos mi nagyon nehezen kezdtük el enni a céklát a nagy átlaggal ellentétben. Nekem azt mondták, hogy egyfajta ételt max. háromszor kóstoltassak a gyerekkel, utána hagyjam a fenébe, mert akkor már biztos nem fogja megszeretni. Hát én áldom az eszem, hogy negyedszerre is megpróbálkoztam a céklával :) Mondjuk a kitartásomhoz hozzájárult a korábban a hűtőládában felhalmozott ipari mennyiségű cékla látványa ... nem szívesen dobtam volna ki! És azóta is Zoénak ez az abszolút kedvenc ebédje, ezzel soha nem tudok tévedni. Ha végképp semmi ötletem nincs, akkor mindig ezt szoktam neki adni. Ezt mindig nagy lelkesedéssel eszi. És hasonlóan a korábbi receptekhez ez is nagyon egyszerű, gyors és már hat hónapos kórtól nyugodtan adható!
Hozzávalók:
kb egy fél alma nagyságú cékla
egy alma
egy evőkanál rizs
A rizst futtassuk meg egy kevés olajon - ha lehetőséged van rá, használj olívaolajat -, majd bő vízben tegyük fel főni. A rizst főzzük nagyon puhára - szinte fűzzük szét (ilyenkor nagyon jól pépesíthető, ha pedig már darabosat eszik a baba, akkor könnyebb rágni-nyelni). Főzzük meg a céklát és az almát is. Ha minden kész, akkor turmixoljuk össze, és kész is! Zoé még mindig nagyon szereti, de most már darabosan adom neki: a hozzávalók felét kissé turmixolom, a másik felét pedig villával töröm össze és belekeverem a masszába. Időnként teszek neki bele egy adag csirkemellet is, úgy is nagyon szereti.
Tipp: Céklát érdemes eltenni a fagyasztóba. Nagyobb mennyiségben főzzük meg, hámozzuk meg és utána tegyük el kisebb adagokban. Így rövidíthetjük a főzési időt és mindig van kéznél!
Utolsó kommentek