Muszáj külön kitérnem néhány dologra Zoéval kapcsolatban. Az elmúlt hetek hoztak néhány változást az életébe és ezáltal a mi életünkbe is.
Az első, amiről szót ejtenék az az első dackorszak. Hát igen, ez is eljött. És szerintem sokban felgyorsította a folyamatot, hogy az utóbbi hetekben nem igazán volt időnk a mi kis drágánkra. Sajnos a folyamatos rohanás, intézkedés sok időt elvett tőle. Úgy gondolom, hogy ez a dacolás egyfajta bünti is. És hát mi vagyunk apával büntiben, azért mert az utóbbi időben elhanyagoltuk. Ugyan jól érezte magát a mamánál is, nem hiányolt minket, mégis mikor visszajöttünk a kis otthonunkba olyan dolgokat művelt, amit már régen nem. Először is többször hiszti után hajlandó elaludni, és nem engedi, hogy letegyük az ágyba. Nagyon hisztis lett, mindenért toporzékol, a földhöz veri magát és hatalmas jeleneteket tud rendezni, ha valami nem úgy van, ahogy azt ő elképzeli. Felborultak a felállított szabályok és elmosódtak a jól kialakított határok. A nyaralás nagyon jót tett nekünk, hogy egy kevés időt kötetlenül együtt tudtunk tölteni. Ez a hét pedig nekem segít nagyon sokat: Zoé anyuéknál van, jó kezekben, nem kell miatta idegeskednem, van időm magamra, van időm pihenni, nem hajt a tatár, szépen kezdem magam utolérni és hát nem utolsó sorban apával is van egy kis időnk egymásra. Feltöltődünk, hogy a következő hetekben legyen energiám és türelmem visszaterelni az életünket a normális kerékvágásba. Újra kell "rendszabályozni" az életünket, leginkább Zoéval szemben kell a következő hetekben szigorúbban fellépnem és újra megmutatni, hogy mi a rend a háznál. Nem lesz egyszerű, de mindenképpen végig kell csinálnom!
Zoé kommunikációja is tovább fejlődött, vannak új szavak, már vannak igék is. Mondatokat még nem mond, de már egészen egyértelműen tudja kifejezni, hogy mit is akar. Szerintem már nem kell sokat várni a "nagy áttörésre", amikor egyszer csak megered a nyelve és nem győzök majd pislogni :)
Aztán új korszak kezdődött az étkezésben is. Számomra nagyon kedvező fordulat. Immáron nem főzök külön Zoénak. Leginkább a leveseket kedveli és igyekszik egyedül enni. Egyenlőre elég egy nagy tányér leves, a többiből csak csipeget, de már ez is valami. Most tuningolom a leves-tudományom, mivel mi apával nem nagyon vagyunk leves-rajongók, így most fel kell hoznom magam egy kicsit :D A reggeli mint olyan az utóbbi időben nem játszik túl nagy szerepet az életünkben. Helyette gabonás kakaót iszik reggelire, úgy kb 2 decit. Aztán délelőtt csak rágcsál ropit vagy kekszeket, illetve az utóbbi időben sok gyümölcsöt eszik, most épp a dinnye a kedvenc. Ebédre leves :) Délután a régi menetrend van életben: joghurt, krémtúró, gyümi. Ha nagyon nem akar vacsorázni - az utóbbi időben sok példa volt erre is -, akkor vacsi helyett is kakaót kap. Ilyenkor persze este már nincs tej, csak víz. A kakaót szigorúan vacsoraidőben ihatja, lefekvés előtt nem. Tapasztalat alapján tudom, hogy nagyjából elalvás után egy órával nagyon szomjas lesz és nehezen alszik vissza. Így inkább vacsorára adom neki, hogy lefekvéskor tudjon vizet inni, ez bevált és így nem kel fel éjszaka. Már csak tartalékban van itthon bébiétel, hogyha végképp nem ízlik neki, amit főzök, akkor azért ne maradjon éhen.
Sajnos ez a zsúfolt, stresszes időszak a szobatisztasághoz vezető utat is beárnyékolta. Zoé besztrájkolt és nem igen mutat az utóbbi időben hajlandóságot a bilizésre, van már WC-szűkítőnk is, nem igazán nyerte el a tetszését. Nem igazán foglalkoztam a dologgal, nem erőltettem. Majd most igyekszem újra nyugodt mederbe terelni az életünket és újra nekiveselkedni a szoktatásnak. Majd meglátjuk, nem problémázok ezen, egyszer úgyis szobatiszta lesz :D
Zoé és az új lakás. Erről is muszáj írnom néhány szót :) A videót már láttátok, amint elfoglalja az új szobáját. Nagyon megszerette és persze a lakást is. Nagy meglepetés volt neki, annak ellenére, hogy többször járt itt velünk a felújítás alatt és mindig elmondtuk neki, hogy itt fogunk lakni és hogy ez lesz az ő szobája. Nem tudom, hogy mennyit fogott fel ebből. Mindenesetre nagyon élvezi, hogy van helye és tere, hogy tud rámolni, szétpakolni. Nagyon szereti a kis asztalt a kis székekkel, szeret ott ülni és játszani vagy csak rajzolgatni. Olyan édes :D Bár azért az első napokban láttam rajta lefekvéskor, hogy azért még egy kicsit kell barátkoznia a dologgal, ezért napközben mindig többször megmutattam neki, hogy anya és apa hol alszik, hogy tudja nincs egyedül és nem tűntünk el. Szerintem mostanra már helyre tette magában ezt a dogot.
Utolsó kommentek